Frenák Pál legutóbbi darabjában (bemutató: 2010. december) a rohanás dinamikáját és az ütközés drámai pillanatait ötvözi, filmes emlékképekkel kiegészítve. A k.Rush kiindulópontja a koreográfus azon szándéka, hogy a filmtörténetből inspirálódva egyfajta filmkoreográfiát hozzon létre. A filmművészet mindig is közel állt Frenák Pálhoz, hiszen filmes motívumokat korábban is felfedezhettünk munkáiban (Lakoma, InTimE, Fiúk). A k.Rush így logikus folytatása a koreográfus korábbi kísérleteinek, ugyanakkor az eddigieknél tudatosabban foglalkozik a film és a tánc műfajának összekapcsolódásával. A k.Rush kísérleti munka, ahol a filmszerű megvalósítás kerül előtérbe a koreográfián és a színpadképen keresztül.
A kísérleti jellegű k.Rush (Road/Moving) kiindulópontja a koreográfus azon szándéka, hogy a filmtörténetből inspirálódva egyfajta filmkoreográfiát hozzon létre. A filmművészet mindig is közel állt Frenák Pálhoz, hiszen filmes motívumokat korábban is felfedezhettünk munkáiban (Lakoma, InTimE, Fiúk). Azonban a k.Rush az eddigieknél tudatosabban foglalkozik a film és a tánc műfajának összekapcsolódásával. A műfaji határok felfüggesztése mellett 20. századi ikonok fantomszerűen idéződnek meg a táncosok villanásaiban, mozdulataiban. A valóság és az álom határai megdőlnek, és látomásszerű road-movie kerül a színpadra.
A darabban a rohanás dinamikája és az ütközés drámai pillanatai ötvöződnek, filmes emlékképekkel kiegészítve. A fiatal táncosok kirobbanó energiája a végtelen utazást, az állandó úton létet, a változás dinamikáját tárja a néző elé. A süvítő tempó a száguldásra, a jelenetek merész összekapcsolása a filmes műfaj kiszámíthatatlanságára, az ismeretlen jövőre felel. Ebben bontakozik az asszociációk sokfélesége is, amely belső utazásra ragadja a nézőt.
A tér ezúttal is letisztult, ebbe hasít bele a végtelen út. Nem hiányozhat természetesen az utazás eszköze sem, egy kor jelképe: a Cadillac. A mozgóképes anyagra – melyet Frenák Pál a francia Philippe Martinivel közösen dolgozott ki - szintén a valóság és az irrealitás közötti határ felfüggesztése, az idősíkok feloldása a jellemző. A zenei anyagon - az InTimE és a Seven című előadásokból már ismert - Gilles Gauvin dolgozik. Alapja elektro-akusztikus kompozíció.
Jelmez: SZABÓ Gergely
Zene: Gilles GAUVIN
Videó: Philippe MARTINI
Fény: MARTON János
Műszaki vezető: MOLNÁR Péter
Koreográfus: FRENÁK Pál
"film- és mozgásművészet határán egyensúlyoz a k.Rush, amely letisztultságával és pontosságával nyűgöz le leginkább."